Az asszonyok engedelmeskedjenek a férjünknek
Írta: Shannon M. Collins atya
„Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, amint Krisztus is feje az egyháznak; ő a test üdvözítője. De mint ahogy az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszonyok is mindenben a férjüknek." (Efezusiakhoz írt levél)
1. Az ókori Izraelben a zsidók egyik királya, Ácháb egy Jezebel nevű pogány királynőt vett feleségül. Frigyük tökéletes példaként szolgál arra, hogyan mételyezi és rontja meg az eredeti bűn még a házasság intézményét is. A Királyok első könyvében Áchábnak megtetszik egy, a palotája közelében levő földterület, amely egy Nábót nevű férfi tulajdona. Ez a jóravaló ember megtagadja a föld eladását, hiszen családi örökségről van szó – olyan területről, amely nemzedékeken át az ősei tulajdonában volt. Erre Ácháb elszomorodik és önsajnálatba esik. Férje állapota feltűnik aztán Jezabel királynénak és kideríti, hogy Nábót nem adta el neki a szőlőjét. Jezabel felkiált: Nagyszerű tekintélyed van, s pompásan kormányozod Izrael országát! Kelj fel, s végy magadhoz ennivalót, s légy jókedvű, majd én fogom neked adni a jezreeli Nábót szőlőjét. A Biblia elbeszéli, hogy leveleket írt a király pecsétjét használva. Úgy tűnik, magához ragadta a hatalmat és hamis vádra alapozva elítélte Nábótot. Aztán bejelentette Áchábnak: Kelj fel, s foglald el a jezreeli Nábót szőlőjét, aki nem hallgatott rád, és nem akarta azt pénzért odaadni, mert Nábót nem él, hanem meghalt. Királynéi uralkodása során Jezabel minden volt, csak nem alárendelődő feleség. Ácháb király pedig azzal, hogy nem akarta az Istentől adatott hatalmát gyakorolni, vagyis hogy ódzkodott a felelősségtől és hagyta, hogy a felesége megkaparintsa a hatalmat, meggyengítette és romlásnak engedte Izrael családját.
2. Mióta az Éden-kertben Ádám és Éva elbukott, Jezabel lelke jár körül a világban és próbálja rávenni a nőket, hogy ragadják magukhoz a hatalmat a családon belül – vegyék el a jogart a férfitól –, míg az áchábi lelkület számtalan férfit mérgez meg azzal, hogy nem mernek felelősséget vállalni, vagyis ódzkodnak attól, hogy istenadta hatalmukat gyakorolják. Isten kinyilatkoztatása világos. Noha a férfi és a nő emberi méltóságuk tekintetében egyenlő, Isten sorrendet állított fel ebben az egyenlőségben: a férj az asszony feje, csak úgy, ahogy Krisztus feje az Egyház testének. Ne feledjük, hogy Ádám teremtetett először, aztán következett Éva. Elsőként a család fejét teremtette meg Isten, majd a segítőtársát, mégpedig Ádám oldalából, Évát téve az emberi nem szívévé. De aztán jött a bűn és vele a ragály a házasság szent intézményén belül is.
3. Timóteushoz írt első levelében azt mondja Szent Pál: Ádámot nem vezették félre, de az asszony hagyta, hogy félrevezessék, s bűnbe esett. Az ördög Ádámot nem szemtől szemben próbálta bűnbe vinni, hanem közvetetten, Éván keresztül. Ádám volt a fő, de a kígyó a szív segítségével igyekezett levágni a fejet. Meggyőződésem, hogy Ádám egyszerűen csak ridegen visszautasította volna a kígyót: Távozz tőlem, Sátán! Főként arra összpontosított, hogy elérje a célját, vagyis az örök életet maga és az emberi nem számára. Szembe kellett volna szegülni minden felmerülő akadállyal és el kellett volna távolítani. De Éva szóba elegyedett az ördöggel – ez volt az első hiba. A szívnek a főhöz kellett volna fordulnia iránymutatásért. A fő megfontol, a szív megvalósít, végrehajt. Azonban Éva elcsábult, magához vette a tiltott gyümölcsöt, evett belőle, majd felajánlotta a férjének. Most Ádám következett. Itt a család atyja, a férj alkalmatlannak bizonyult arra, hogy az Istentől kapott hatalmát gyakorolja. Tedd le a gyümölcsöt, Éva! — kellett volna mondania. Aztán közbenjárhatott volna a feleségéért. Közvetítőként leesdhette volna a megbocsátást a felesége számára. De nem így történt. Visszariadt a felelősségtől... hezitált... elmenekült a kötelessége teljesítésétől... hümmögött és hámmogott... az időt húzta... elbukott mint vezető. Látás hiányában a szív nagyon erős lehet, akár követelőző is. Éva megragadta a hatalmat, amelyhez nem volt joga. Vezette Ádámot, és Ádám evett a gyümölcsből.
4. A házasság helyreállításának kulcsa, a kulcs Jezabel lelkületének és Ácháb gyengeségének legyőzéséhez az Efezusiakhoz írt levélben található: Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, ahogy Krisztus feje az Egyháznak: testének ő a megváltója. Amint tehát az Egyház alá van vetve Krisztusnak, az asszony is mindenben férjének. A főnek kell vezetnie és irányt mutatnia – a fő látnok – a fej, ahol a szem található. A szív pedig, aki végrehajt, véghez visz – itt található az akarat. Vegyük példának okáért Szent József és a Boldogságos Szűz Mária házasságát. Mária kétség kívül végtelenül felette állt Józsefnek, hisz malaszttal teljes. A szíve és az elméje a lehető legtisztább volt. Mégsem Mária volt a Szent Család feje. A férje volt az. Mária – Jezabellel és Évával ellentétben – sosem próbálta megkaparintani a kormánypálcát, megszerezni a hatalmat. És nekem elhihetitek, hogy József sem késlekedett gyakorolni a hatalmat, amelyet Istentől kapott. Amikor látta azt a bizonyos álmot – Fogd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! –, József szeretetteljesen és nyugodtan vezetett: Mária, most azonnal elhagyjuk Betlehemet. És Mária végrehajtotta az utasítást. A jezabeli lelkület megpróbálta volna átvenni az irányítást: Ugyan már, József, micsoda őrült álmaid vannak mostanában! Végre van egy kis pénzünk, királyok aranya. Kijöttünk abból a barlangból és egy lakásban élünk. Van egy jó állásod. A gyermek Dávid fia, vagyis Betlehemben kell lennie, Dávid városában. Nem, Mária azonnal engedelmeskedett – véghez vitte, amit József akart –, mert tudta, hogy a családfő által a Mindenható Isten munkálkodik. Mária minden lélegzetvételében megélte, amit Kánában mondott: TEGYETEK MEG MINDENT, AMIT CSAK MOND!
5. A jezabeli lelkület és az áchábi gyengeség nem csak bizonyos házasságokban van jelen, hanem néhány egyházmegyében is. Tudjátok, pár évvel ezelőtt Corapi atya tartott egy lelkigyakorlatot a közösségünkben, és emlékszem, hogy egy alkalommal kijelentette: Jezabelek vannak az Egyházban és mitrás Áchábok bátorítják őket. Ácháb püspök és Ácháb atya elmulasztja gyakorolni a hatalmat, amelyet Istentől kapott... a pap hezitál... menekül a felelősségvállalás és a kötelességek elől, és az Egyház szenved. A rend helyreállításának kulcsa ismét az, hogy a fő legyen a fő, és a szív pedig a szív. Nincs annál csodálatosabb, mint látni, amikor egy férfi magabiztosan vezet. A nő büszke a férjére: Ez az én uram! És semmi sem fogható a nőhöz, aki maradéktalanul teljesíti a férje utasításait. A történelem során a legnagyszerűbb tanítványok, a legjobb követők mindig nők voltak. Mária volt Jézus legkiválóbb követője, Assisi Szt. Ferenc legbuzgóbb tanítványa pedig Szt. Klára volt. Ha a férfi készségesen a kezébe veszi az irányítást és a nő szíve teljes szándékával követi az utasításait, Ácháb és Jezabel lelkét garantáltan elűzik.