Ki az igazi tradwife?

Valószínűleg a legtöbben hallottatok már a tradwife mozgalomról. Tulajdonképpen arról van szó, hogy csinos fiatal nők vintage ruhákban egész nap főznek és takarítanak, és erről videókat tesznek fel a TikTokra. Azt hirdetik, hogy nincs más életcéljuk, minthogy jó feleségek és anyák legyenek, és tökéletesen boldogok attól, hogy házimunkát végeznek.

Hol is kezdjem...?

Azt gondolom, hogy ez az egész mozgalom borzalmasan külsőséges. Olyan, mintha ezek a nők karikatúrák lennének. Tudjátok, mintha valami 50-es évek Amerikája tematikájú jelmezbálban élnének. Valójában ahhoz, hogy valaki hagyományos értékeket követő feleség legyen, nem kell, hogy úgy nézzen ki, mintha most jött volna egy történelmi film forgatásáról. Semmi hagyományos nincs ebben a parádéban. A régi korok konzervatív asszonyai mindig az adott időszak divatját követték és azon belül keresték meg a nőies, elegáns, szemérmes ruhadarabokat, nem húztak magukra giccses, anakronisztikus ruhákat. Ez egyszerűen olcsó feltűnősködés, az internet által befolyásolt beöltözősdi.

A másik gondolatom, hogy semmi konzervatív és hagyományos nincs abban, hogy valaki a mellein feszülő ruhára igazítva a kamerát illegeti magát és mutogatja, hogy milyen szuper háziasszony. A hagyományos értékeket valló nők sose vadidegenek tetszéséért akartak jól kinézni vagy jó háziasszonyok lenni, hanem a férjükért. Ez egyfajta prostitúció, amit ezek a nők csinálnak, és őszintén nem értem, hogy egy férfi hogy engedheti, hogy a neje más férfiak szexuális fantáziájaként tegye ki magát az internetre, hacsak nem amiatt, mert élvezi a pénzt, ami ebből befolyik a konyhára.

És itt rejlik a másik komoly ellentmondás a tradwife mozgalomban. Ezek a nők azt hirdetik, hogy csak a háztartással foglalkoznak, de ez nem igaz. Influenszerként keresik a pénzüket, férfiak nyálcsorgatását dollárokra váltva. Miközben azt mondják a követőiknek, hogy nem baj, ha nincs végzettségük, önálló keresetük és nem dolgoznak, valójában ők dolgoznak és rengeteg pénzt keresnek vele.

De gondolkodjunk csak el ezen egy kicsit. Valóban azt jelentené a hagyományos nőiség, hogy valakinek nincs diplomája? Valóban azt jelentené, hogy nem végez pénzkereső munkát? Semmiképpen sem!

Számomra a hagyományos nőiség azt jelenti, hogy (Isten után) a férjem, a gyerekeim és az otthonom az első. De az, hogy valami az első a sorban, nem zárja ki más dolgok jelenvalóságát. Lehet diplomás nő hagyományos feleség. Lehet tanuló nő hagyományos feleség. Lehet dolgozó nő hagyományos feleség. A lényeg az, hogy ne tanuljon vagy ne dolgozzon az elsődleges hivatása (feleség, anya és háziasszony) kárára. 

Sőt azt is gondolom, hogy egy feleség jót tesz azzal, ha van végzettsége, tudása, amihez nyúlhat, ha a férje valamiért nem tudja eltartani a családot, illetve ha kiegészítésre szorul a keresete, mert ez nagy terheket vesz le a férj válláról. 

Arról nem is beszélve, hogy mi van, ha egy nő örömét leli abban, hogy dolgozik? Ha ezt úgy tudja tenni, hogy mellette el tudja látni az elsődleges hivatása teendőit, akkor semmi hagyományellenes nincs benne. Mondjuk valakinek már intézménybe jár az összes gyereke és naponta pár órát valami pénzkereseti tevékenységgel tölt, ami mellett jut elég ideje és energiája a családjára, abban mi a hagyományellenes?

Valóban az lenne a konzervatív feleség dolga, hogy egész nap főzzön és takarítson? Akkor a szentté avatott királynék, nemes- vagy polgárasszonyok feministák voltak, mert a főzést, takarítást, állattartást, kertészkedést mások végezték helyettük? Mondjuk Anjou Szent Hedvig lengyel királynő vagy Boldog Zélie Martin mikor főzött vagy takarított? Elárulom, soha, mert cselédek csinálták meg ezeket helyettük. 

Egyébként nagyon könnyű úgy főzni, takarítani, szépítkezni és a férjünket kényeztetni órákon át, hogy valakinek nincs gyereke. Kíváncsi lennék, a tradwife-ok napjai hogy néznének ki legalább egy-két kisbabával, totyogóval az oldalukon egész nap, akik miatt nem mellesleg hónapok, évek óta kialvatlanok. 

A fentiek helyett az alábbiakban látom egy hagyományos feleség jellemzőit:

Hívő keresztények vagyunk, erényes életre törekszünk.

Alárendelődünk a férjünknek.

Vállaljuk a gyerekeket, akiket felelősen fel tudunk nevelni, azon felül is, amit a társadalom normálisnak tart.

A családunkért hajlandóak vagyunk félretenni a karriert vagy a pénzkeresetet. Ha tanulunk vagy dolgozunk, azt csakis akkor és úgy tesszük, hogy ne legyen a családanyai hivatásunk kárára.

Gondoskodunk a háztartásról. Ez kinézhet úgy is, hogy mi végezzük el az ide tartozó feladatokat, meg úgy is, hogy arról gondoskodunk, hogy valaki más jól megcsinálja helyettünk.

Kinézetünkben és viselkedésünkben nőiesek és szemérmesek vagyunk, és nem nézünk ki úgy, mintha valami farsangi maskarában lennénk.

Nem a like-okért igyekszünk nőiesek, jó feleségek, anyák és háziasszonyok lenni, főleg nem azért, hogy idegen férfiak csorgassák ránk a nyálukat az interneten, hanem mert ez az Istentől kapott hivatásunk és mert boldoggá akarjuk tenni a fejünket és a gyerekeinket.

Az a benyomásom erről a tradwife mozgalomról, hogy kétség kívül vannak erényei, de összességében nagyon amerikai és egyfajta internetes kirakatvilágot közvetít, és eléggé önellentmondásos. Ahelyett, hogy valaki tradwife akarna lenni és ezeket az influenszereket követné, azt javaslom, hogy inkább cathwife, katolikus feleség akarjon lenni és a szentté avatott nők nyomában járjon.

 Kép: Estee Williams